Az utóbbi időben a fenti kérdést nagyon sokszor felteszik. Alábbi cikkünkkel szeretnénk egy pár dolgot tisztázni és egyértelműbbé tenni a hidegen vagy melegen sajtolt kérdéskört is. Hogy melyik a „legjobb” az mindenkinek egyéni, hisz mindenki másért használja, de a fogalmakat tisztázni szükséges és érdemes.
Bevezetés - a tökmagról röviden
Maga a tök évszázadok óta ismert, több mint 900 fajtája létezik a világon. Ennek egyik szelete az ún. héjnélküli tökmag, mely természetes szelekció útján alakult ki. Maga a tökmag a kabakban valódi héj nélkül, pontosabban: ezüsthártyával védve terem. A magban számtalan nyomelem és vitamin található.
Magas rost és fehérjetartalom mellett, magnézium, cink, szelén, kálium, mangán, folsav, réz , B2-vitamin (riboflavin), E-vitamin, D-vitamin – mindezekből már egy marék tökmag fogyasztása nyersen is fedezi az ajánlott napi bevitel ötödét.
Jótékony hatásai
Nade mire jó a tökmag? A hagyomány szerint kifejezetten férfiaknak ajánlják prosztata problémák esetén. Az orvostudomány jelenleg is aktívan kutatja gyógyhatásait. Az utóbbi években kiderült, hogy a nők számára is kifejezetten előnyös menopauza környékén, de segíthet könnyebben aludni, rostban gazdag és csökkenti a vércukorszintet és még számtalan jótékony hatása van, de itt a sajtolás kérdését keressük.
Hogy lesz a tökmagból tökmagolaj? Itt jön a sajtolás kérdése: hidegen vagy melegen sajtolt?
„A Magyar Élelmiszerkönyvről
A Magyar Élelmiszerkönyv (latinul: Codex Alimentarius Hungaricus) a hazai forgalmazású élelmiszerek és élelmiszer-összetevők csoportjainak, illetve egyes élelmiszereknek a minőségére, biztonságára és jelölésére, valamint vizsgálatuk során alkalmazandó módszerekre vonatkozó szabályozások gyűjteménye.”
Ehhez a jelenleg hatályos Magyar Élelmiszerkönyvet vesszük alapul, idézzük az ide vonatkozó részt:
Codex Alimentarius Hungaricus , 2-221 számú irányelv:
—–
„1.1. Az étolajok az előállítási technológia szerint lehetnek:
a) Szűz étolaj
Az alapanyagokból (2. pont) tisztítás (idegen anyagok eltávolítása) és bizonyos magvak esetében hajalás és aprítás után mechanikus úton, préseléssel állítják elő az olajat.
Az olajkinyerés elősegítése érdekében a hőkezelés (kondicionálás) megengedett.
Az olaj kizárólag vizes mosással, ülepítéssel, szűréssel, centrifugálással tisztítható.
b) Hidegen sajtolt étolaj
Az alapanyagokból (2. pont) tisztítás (idegen anyagok eltávolítása) és bizonyos magvak esetén hajalás és aprítás után, mechanikus úton sajtolással állítják elő az olajat, hőkezelés nélkül. A hidegen sajtolt olaj kizárólag vizes mosással, ülepítéssel, szűréssel és centrifugálással tisztítható.
c) Finomított étolaj
Az alapanyagokból (2. pont) tisztítással, sajtolással és/vagy extrahálással és finomítással állítják elő az olajat. „
—–
A mai magyar köznyelvben így lett „melegen sajtolt” – bár ilyen kategória jelenleg a magyar Élelmiszerkönyv szerint növényi olajokra nem létezik.
Ha szétnézünk az Unió országaiban, pl. Ausztriában akkor a jelenlegi osztrák élelmiszerkönyvben ezt találjuk:
„Thermische Verfahren wie Rösten der Ware, die die sensorischen Eigenschaften des Endproduktes beeinflussen, sind durch eine entsprechende Deklaration anzugeben.”
(Österreichisches Lebensmittelbuch / Codex Alimentarius Austriacus IV. Auflage
Codexkapitel / B 30 / Speisefette, Speiseöle, Streich-fette und andere Fetterzeugnisse 1.6.1. részben)
fordítás:
Előkezelési és utókezelési folyamatok, például a nyersanyag pörkölése és / vagy mosása, az olaj gőzölése lehetséges, és megfelelő nyilatkozattal jelezni szükséges.
Konklúzió
Szigorúan véve ez nem egy tipikus hidegen sajtolt olaj, az ún. pörkölés az előkészítés része (maga a tökmag legfeljebb 100 fokra előmelegített), a préselés során nincs aktív melegítés, ugyanakkor egy kíméletes sajtolási eljárás, mely más országokban, a hidegen sajtolt olajok közé helyezi az ilyen módszerrel készült tökmagolajat.
Forrás: https://www.magyarelelmiszerkonyv.hu/kezdolap
https://www.lebensmittelbuch.at/lebensmittelbuch.html
Termékeinkért keresse fel webshopunkat —>
